Medzinárodná spolupráca

2012

Szaxon Zoltán polgármester vezetésével négytagú delegáció képviseli községünket az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepségen Csíkkarcfalván.

Oslavy 10. výročia partnerských vzťahov medzi obcami
Zatín a Csíkkarcfalva / Rumunsko /.

2012. július 8-án fontos esemény történt a két testvértelepülés – Zétény és Csíkkarcfalva / Románia –Erdély / életében.
A testvértelepülési kapcsolat 10. évfordulója alkalmából Csíkkarcfalva
egy székely kaput ajándékozott Zétény községnek, amelyet Csíkkarcfalva
küldöttsége hozott el és adott át. Az ünnepséget a római katolikus
templomban tartott ökumenikus Istentisztelet előzte meg.
A zétényi EURÓPA PARK adott helyszínt az ünnepélyes átadásnak,
majd a székely kaput megszentelték az egyházak képviselői .
János Géza, karcfalvi képviselő adta át az erdélyiek üdvözletét és elmondta,
hogy őszinte tisztelettel és szeretettel viseltetnek Zétény község minden
lakosa iránt, ezért szerették volna a barátságot ily módon is erősíteni.
Szaxon Zoltán, Zétény község polgármestere köszönő szavaiban ígéretet tett arra,
hogy a testvértelepülési kapcsolatok lehetőségeit a község és
a lakosság javára fogja fordítani.

2011

Községünk delegációja  Helvécia testvértelepülés meghívására látogatott el a márciusi ünnepségre. Helvécia  Község  Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2011. március 15-én,  kedden 10.30 órára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett  ÜNNEPI MŰSORRA a helvéciai Petőfi Sándor Művelődési Otthon nagytermébe, valamint   az   azt   követő KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉGRE

2010

Hivatalosan is megköttetett a testvértelepülési szerződés ZÉTÉNY - és a Szerbiában található VERSEC település között .

A település neve természetesen felkerült  az üdvözlőtáblára is. 

2010

Zétény község önkormányzatának tagjai valamint községünk polgárai  2010-ben is képviseltették  magukat testvértelepüléseink  rendezvényein : 

Március 15.	Helvécia	Emlékezés a szabadságharcra
Június 29. - Július  4.	Csíkkarcfalva	IV. KÁRPÁTMEDENCEI  DIÁKTÁBOR
Augusztus 14.-15.	Csíkkarcfalva	XI.  Nagyboldogasszony Napok
Október	Helvécia	Szüreti ünnep

2009

2009 októberében  a hagyományos  Helvéciai Szüreti Ünnepségen vettek részt  községünk képviselői.
A szüreti felvonuláson kívül  küldöttségünk résztvett Helvécia település ünnepélyes önkormányzati ülésén  is.

2009.   szeptembere  szintén   jelentős a község  életében.    Aláírásra  került  az  az  okmány, amely a jövőben hivatalossá  teszi  Versec település / Szerbia /  és Zétény község testvértelepülési kapcsolatát. Ez a kapcsolat az említett dátumig a  Verseci   Petőfi   Sándor   Kultúregyesület  és községünk között már kitűnően működött. 

Zétény és Versec - a két település polgármestereinek hivatalos , de egyben baráti kézfogása

2009 . szeptemberében Zétény község önkormányzata hivatalos látogatáson vett részt  Csíkkarcfalván,
ahol  ünnepélyes keretek között -  a két község között fennálló barátság jegyében  - kopjafát ajándékoztunk Csíkkarcfalva településnek.

2009. márciusa fontos eseményt jegyez Zétény község életében. Hivatalosan - ünnepi önkormányzati ülésen - megköttetett Zétény és Csikkarcfalva / Erdély-Románia / települések között  az önkormányzati - és települési együttmüködési szerződés.

Zétény község küldöttsége :  Csarnakovics Angéla, Szakszon Anna , Horváth Béla és Nagy Miklós  2009.március 15-én képviselte településünket Helvécián az 1848-49-es forradalom emlékünnepségén.

B A R Á T I T E L E P Ü L É S E K

M a g y a r o r s z á g

2000.május 17-én első alkalommal látogatott el községünkbe Helvécia Önkormányzatának küldöttsége az akkori polgármester Cseh Miklós, valamint Kiss Imre képviselő vezetésével. Küldöttségünk ugyanazon ősszel Szaxon Zoltán polgármester vezetésével meglátogatta Helvécia települést. A szimpátia azóta tartó barátságot hozott. 2000 óta Zétény község minden évben meghívást kap a március 15-i ünnepségekre és az őszi szüreti ünnepségekre. A helvéciaiak a Zétényi Falunapokon vesznek részt. Azóta több zétényi és helvéciai család között alakult ki szoros barátság, a gyerekek cseretáborban vehettek részt. Ott voltunk az I. Kárpát-medencei Nemzetközi Táborban is.

H E L V É C I A

Helvécia község Bács-Kiskun Megyében a megyeközponttól, Kecskeméttől 7 km-re, déli irányban fekszik, Kecskemét vonzáskörzetéhez tartozik. Kecskemétről közúton az 52-es úton , vagy az 54. számú fő közlekedési útról is a 9-es kilométerkőnél elfordulva, szilárd burkolatú úton megközelíthető. A község területe megközelítőleg 7 950 ha, ebből a belterület 125 ha. Sajátossága a két egymástól 3 km-re lévő településrész Helvécia és Helvécia Szabó Sándor-lakótelep, melyek lélekszáma megközelítően azonos, továbbá az igen kiterjedt tanyavilág. A lakosság több mint fele a külterületi tanyákon él. Az alapító svájci : Wéber Ede .
A telepítést megelőzően már többen foglalkoztak itt szőlő-és gyümölcstermesztéssel kisebb-nagyobb sikerrel. A történelmi borvidéken koldusbotra jutott szőlősgazdák Wéber Ede hívására érkeztek a "Hírös város" melletti területre. Tervei szerint eredetileg 200 családnak megélhetést adó szőlőtelepet létesítettek, melyet az állam és a modernizálódni akaró Kecskemét is támogatott.. A dunántúli telepesek értelmes, iskolázott, becsületes, szomszédokat tisztelő és szorgalmas népréteg volt, kulturáltabbak és műveltebbek az ittenieknél. Az együttélés folyamán természetesen keveredtek az itt élőkkel, akik átvették ezeket a szokásokat. A község 1952-ben alakult meg. 1995-ben 3439-en laktak Helvécián, jelenleg ismét 4000 fölé emelkedett a lélekszám, ma a megye második leginkább szaporodó községe.
A község tagja az Intelligens Települések Országos Szövetségének, valamint a kistérségi területfejlesztési tanácsnak és a kistérségi önkormányzati társulásnak.

R o m á n i a – E r d é l y

Erdélyi barátainkkal Helvécián találkoztunk. Mi keveset ismertünk Erdélyből, ők keveset a Felvidékből. Egymás vidékeinek és kultúrájának megismerése céljából vettük fel a testvértelepülési kapcsolatot . Először 2002. augusztus 15-én Szaxon Zoltán polgármester vezetésével jártunk Csíkkarcfalván. Azóta minden évben ellátogatnak hozzánk a Falunapokra, mi pedig hozzájuk az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepekre. A Zétényi gyerekek a plébánia szervezésében már két alkalommal megcsodálhatták Erdély szépségeit.

C S Í K K A R C F A L V A

Hosszú időn át Felcsík központjának számított, egy időben járásszékhely is volt. Csíkjenőfalvával, Csíkdánfalvával (Oltfalvával) és Csíkmadarassal az egykori Csíknagyboldogasszony egyházközséget képezte, melyből a két utóbbi falu azóta önállósodott. Közigazgatásilag Csíkkarcfalva, Csíkjenőfalva és Csíkszenttamás képez egy községet, melynek lakossága 1992-ben 5.785 fő volt (20 román és 29 cigány kivételével mind magyarok). A községközpont, Csíkkarcfalva 1.291 lakost számlál. Csíkszeredától 23 km-re fekszik. Csíkkarcfalva nevezetességei:
Római katolikus vártemplom Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma, Csíkkarcfalva és Csíkjenőfalva közös temploma. Az erődtemplom egy szikladombon látható (735 m). Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró. A kaputorony (harangtorony) és a várfalak építése a 15-16. század fordulójára tehető. 1796-ban új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában.
A torony zömök, mindvégig a várfal szerves része. Mai külseje barokk és 1720-ból való, ekkor magasították. A várfalak védőfolyosójának kialakítása egyedülálló a Székelyföldön.
A kehely alakú, művészi kidolgozású késő gótikus keresztelőkút a 15. század második felében készült. Az 1958. évi javítás során napfényre került a régi, leszelt ívű, kőbélletes gótikus sekrestyeajtó kőkerete, amely most az összképet emeli.
A gótikus szentély 1444 körül épülhetett, ez a templom legrégibb része. Az egyik gyámkő egy szakállas, bajusztalan, befont hajú férfifejet ábrázol, kerek kalappal (francia stílusú faragásnak tűnik). A templom körül több régi sírkő látható. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Mária szobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi. A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek.

U k r a j n a

A két település barátsága a futballcsapatok barátságával kezdődött már az 1970-es években.
Évente sor kerül egy- egy baráti mérkőzésre hol Zétényben, hol Jánosiban. Később rendszeresen meghívtuk Jánosi küldöttségét a Zétényi Falunapokra is. 2007-ben úgy döntött a község testülete, hogy hivatalos formát adunk ennek a barátságnak. 2007.augusztus 2-án aláírtuk a testvértelepülési szerződést.

M A K K O S J Á N O S I     /JÁNOSI/

Az Ungvár - Munkács - Rahó főútvonal mentén, Beregszásztól nyugati irányba, a várostól hat kilométerre terül el Makkosjánosi.
Makkosjánosi Árpád-kori település. A község 1484-ben a munkácsi várhoz tartozott. 1566-ban az átvonuló krími tatárok elpusztították. Az 1649-i úrbér szerint Lórántffy Zsuzsanna birtoka. Az 1682-i úrbér szerint a falu határában volt a többi tilalmas erdők közt bő makktermő is - innen nevében a makkos előtag . A 90-es évek elején kapta vissza nevét, azóta hivatalosan Jánosi, a helyi magyar kiadványok viszont következetesen Makkosjánosit használnak.
Makkosjánosi lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 2030 fő, ebből 1657 magyar nemzetiségűnek vallja magát. (Társtelepülése Balazsér). A települést túlnyomó részben görög katolikusok lakják (az itt élők (80 %-a). A községnek postája, takarékpénztár fiókja, orvosi és fogorvosi rendelője van.
Lakói gazdálkodnak. A magángazdaságok átlagos birtoknagysága két hektár. Az 1977-ben épült kétnyelvű (magyar-ukrán) iskolája. A községi könyvtár 14 ezres könyvállománnyal rendelkezik, az iskolai 30 ezer kötetet számlál.
A község stadionja Barna György, a település egykori híres labdarúgójának a nevét viseli. Tiszteletére több alkalommal került megrendezésre a Barna György-emléktorna. A község labdarúgócsapata általában a járási labdarúgó-bajnokság élvonalában szerepel.
Makkosjánosi többszintes, 500 férőhelyes kultúrháza 1966-ban épült. Tánc- és amatőr színjátszó csoport működik benne. A futballpálya tőszomszédságában egy, nemzetközi versenyek levezetésére is alkalmas uszoda épült. (A mélyből feltörő víz 45 fokos, a kútból 24 óra alatt 480 köbméter víz termelhető ki.) Október elseje a faluban piros betűs nap. Az itt élő görög katolikusok ekkor tartják a pokrovát, búcsújáró ünnepüket. Ezekre az alkalmakra idesereglenek a környékbeli görög katolikus hívek.

S z e r b i a  -  VAJDASÁG

Versec településsel a kapcsolat 2006-ban kezdődött. Az ott működő , magyarságát minden erővel megőrző Petőfi Kultúrkör tagjaival Helvécián találkoztunk. 2007-ben meghívtuk őket a Zétényi Falunapokra . Községünk küldöttsége először 2007 őszén járt Versecen a szüreti ünnepségen és a Herczeg Ferenc Emléknapokon. Összekötő kapocs a két település között az egymás nemzetiségi kultúrájának megismerése.

V E R S E C

​Vármegye : Krassó vármegye (15. szd.)

Régió: Vajdaság
Helységnév 1: Vršac
Helységnév 2: Versecz
Helységnév 3: Érsomlyó
Helységnév 4: Érdsomlyó

A település a verseci vár romjai alatt terül el. A vár története:
Versec - Vršec – Valószínűleg a XV. században építették. Már 1456-ban elfoglalja a török, de nem sokára újra elpusztítják, 1552-ben végleg elfoglalják. 1717-ben szabadul fel [57]. Csak a torony maradt fenn, a többi részének csak az alapjai láthatók . A váralját képező település mindig is a vár tulajdonosához tartozott. A török hódoltság alatt (1554.) városi rangja volt .
A törökök távozása után, nagymértékű német betelepítés indult meg, akik a terület domboldalainak szőlőművelés alá fogásáról váltak ismertekké. A térség így igen hamar Európa egyik legjelentősebb, minőségi bortermelési központjává vált. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy már a magyar királyok
Az impozánsan magas várhegyre, egy jó minőségű, de igen kanyargós aszfaltút vezet fel, így a bejárása sem okoz nehézséget. Az autóval a vár lábaitól 3 percre lehet leparkolni, innen már gyalog kell felkapaszkodni. A kelet-nyugati elhelyezkedésű várból, először a hatalmas lakótornyot és az alját képező sziklát pillanthatjuk meg, majd jönnek a szépen feltárt, és gondosan karbantartott falmaradványok, melyek a várudvar felöl, kb. 1 méter magasak, míg a déli, külső oldalon a 4 méter is elérik.